A kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználása - Zöld Beruházási Rendszer

Az ENSZ Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve bevezette a csatlakozott fejlett államok közötti nemzetközi kvótakereskedelmet, azaz az üvegházgáz-kibocsátási jogok kereskedelmét. Magyarország jelentős kvótatöbblettel rendelkezik. Hazánk 2008-ban a világon elsőként értékesített kvótákat, amellyel úttörő szerepet töltött be a rendszer formálásában.

A 2007. évi LX. törvény, a törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet, illetve a kvótaszerződések alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében klímavédelmi felhasználásra kerül.

A kvótabevételek felhasználási területe tehát a törvényi szabályozás és a kvótaszerződések alapján kötött. A kvótabevételek konkrét felhasználása a kvótavevőkkel való folyamatos egyeztetés alapján történik, így biztosítva a kvótaértékesítési szerződésekben foglaltak maradéktalan megvalósulását. Magyarország vállalta, hogy „kemény zöldítést” hajt végre, vagyis a kvótabevételekből csak üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő projekteket finanszíroz.

A ZBR alapelvei közé tartozik, hogy csak olyan intézkedéseket támogat, amelyekkel a legjelentősebb mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek a ZBR támogatása nélkül nem valósulnának meg, vagy nem olyan minőségben (azaz nem hoznának létre olyan mértékű kibocsátáscsökkentést) – ez az ún. addicionalitás elve. Fontos kritérium még, hogy a támogatott projektekkel elért kibocsátáscsökkentéssel el kell számolnunk a kiotói egységeket vásárló partnerek felé is. Ebből következik, hogy minden egyes projekt esetében ellenőrizni, illetve igazolni kell a projekt által elért közvetlen kibocsátás-csökkentést. Az, hogy mennyire korrekt, hatékony és átlátható a már eladott kvótákból származó bevétel felhasználása, nagy hatással van a hazánk további kvótaértékesítési lehetőségeire.

A kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek legfeljebb 5%-a a törvényi szabályozás (323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdés) és a kvótaszerződések előírásai alapján felhasználható a Zöld Beruházási Rendszer kezeléséhez, működtetéséhez, bevételei beszedéséhez, pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezésére, illetve a Zöld Beruházási Rendszer bevételeinek, mint pályázati pénzeknek a Vevővel kötött szerződésben előírtak szerinti felhasználására, a pályázatok megvalósulására, monitorozására, és az elért kibocsátás-csökkentés számszerűsítésére, valamint jogszabályban meghatározott követelmények teljesülésére vonatkozó pénzügyi és műszaki szempontú értékeltetésére (auditáltatására).

A magyar ZBR keretében mindeddig négy alprogram került meghirdetésre, elsődleges fókusszal az épületenergetikai szektorra: az eddigi kvótabevételek több mint háromnegyede energiahatékony épületek támogatására lett allokálva. E terület kiemelkedő fontosságú, mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30%-át. (Részletekért lásd a Korábbi ZBR Alprogramok oldalt)

Bár a ZBR jelenleg a széndioxidkibocsátás-csökkentést legradikálisabban támogató rendszer Magyarországon, lehetőségeinek valóban optimális kihasználása érdekében egy megreformált, innovatív ZBR pályázati rendszer kialakítását tűztük ki célul. A tervezett, mély felújításon alapuló új pályázatok hosszabb távon, hatékonyabb széndioxidkibocsátás-csökkentést tehetnek lehetővé. Szintén a tervek között szerepel egy innovatív finanszírozási megoldás, a ZBR Hitel Garancia Alap felállítása, amelynek segítségével a pályázók az önrész megfizetéséhez az állam által garantált hitelt vehetnek igénybe.

Kapcsolódó dokumentumok:

Kapcsolódó oldalak: